2011. augusztus 15., hétfő

az első hétvége...


\"Szomorúan\"indult a nap!Beborult és csak az Isten tudta mikor fog újból jó idő lenni.
A férfi tojást csinált reggelire finom sonkával , kávéval, és meleg kenyérrel.Reggelizés közben halkan beszélgettek. A téma állandóan változott,a migráció, a politika,család és a szex, minden belefért egy reggeli diskurzusba.
A meleg kenyér fenséges volt, és olyan érzéssel töltötte el a Nőt, mintha otthon lenne. Úgy érezte tényleg otthon van.
A Férfi kék szeme állandóan mosolygott rá.Mindig Őt nézte, miközben beszélt hozzá.
Első alkalom volt a nő életében, hogy hallgatni akart,nem beszélni, hallani a férfi hangját, meleg, duruzsoló, halk hangját. Amit Ő soha nem emelt fel.Nyugodt volt és természetes, még akkor is amikor a fülébe súgta;- Szeretkezni akarok veled!

És mindezt két falat sonkás-tojás között.A NŐ nem bírta ki, és elnevette magát, és visszakérdezett;-Most azonnal?
Nem várt választ.
Befejezték a reggelit, és mindketten elindultak a fürdőszoba felé.
Természetes volt az együtt fürdés, a fogmosás. A Nőt egyáltalán nem zavarta a Férfi lezser nemtörődömsége miközben odaállt a wc elé pisilni.
Beállt a tusolóba, és kinyitotta a csapot.
Élvezte a meleg víz csobogását, és simogatását.
Aztán már csak a kézre tudott gondolni, ami samponos -selymes érintéssel elkezdte mosni a testét.Csukott szemmel élvezte.Nem érdekelte, hogy a haja is csurom vizes lett. Ez a nagydarab ember úgy bánt vele mint egy törékeny porcelánnal.Finoman, nem hagyott ki egyetlen centimétert sem, és anélkül , hogy bármilyen jelét is adta volna annak, amiről a reggeli közben beszélt.
A Nő tudta, hogy viszonoznia kell, hisz akarta is. Élvezni akarta, és tudni, hogy a Férfinek minden érintés tökéletes.A Férfi, jó egy fejjel magasabba,ott magasodott előtte, és csukott szemmel hagyta megtörténni az egész ceremóniát.
Anélkül, hogy bármi történt volna, megtörölköztek. De az érzés ott maradt, a fülledt kívánással zsongó fej. Lassan felöltöztek.
Kinn szemerkélt az eső. Még egyszer megkérdezte a Férfi;- Nem baj, ha elázunk?
A Nő mosolyogva nemet intett;-Nem vagyunk cukorból! Menjünk.
Leballagtak a lépcsőn, és kitolták a bringákat!

2011. augusztus 10., szerda

fájó gondolatok...



fájó fejemben kopognak odabenn,
kérdeznek, hívnak, olvasnak, szólnak, ,,miért, hogy, ki vagy, mit akarsz??
s csak szóban kifakadsz, miért nem én, miért nem Ő , miért nem mindkettő....
vagy csak kérve, halkan, szóltam,tele kétséggel,
miért nem rólam szól minden hang benned, vagy bennem?
kiért a fa dől keresztbe a folyón, és utat mutat, mindennek ....
elbújok most lélekben mint só a vízben, eltűnök s csak akkor érzel majd, ha hozzám ér nyelved,lassan mint akkor este ..

Aarhus


újra itt, ahol az idő megáll számomra..
ahol elfogy a fájdalom és a szomorúság..
és telecsordul a szív-kanna boldogság-vízzel...
jó lenne tudni, hogy soha nem lesz vége...
jó lenne tudni, hogy soha nem fog fájni....